Tartalomjegyzék:

01.) 1Kor 2,10. Istennek mélységei.

02.) Ján 19,5. Ímhol az ember! Miért mondta Pilátus, és mi a szellemi üzenete?

03.) Fil 3,11. Pontosan milyen feltámadásra gondol Pál?

04.) Zak 3,3-4; Mk 16,5. Mit jelképez a Bibliában a ruha és a meztelenség?

05.) Ján 20,5-7. Milyen ruhában jelent meg az Úr a feltámadása után?

1.) kérdés

Nekünk azonban az Isten kijelentette az Ő Lelke által: mert a Lélek mindent vizsgál, még az Istennek mélységeit is. (1Kor 2:10).

Hogy értelmezzük, hogy a Szellem mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is?

Válasz

Ezt a következő Igékkel összefüggésben mondja: 1Kor 2:7 Istennek titkon való bölcsességét szóljuk, azt az elrejtettet, melyet öröktől fogva elrendelt az Isten a mi dicsőségünkre. Tehát elrejtett titokról, Isten elrejtett bölcsességéről van szó.

1Kor 2:9 amint meg van írva: Amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek. Istennek olyan titkos bölcsességéről, amit az ember nem látott, nem hallott, és még csak ki sem gondolt.

Hogyan lehet akkor ezt megtudnunk? Csak úgy, ha a Szt. Sz. kijelenti.

Miért jelentheti ki a Szt. Sz.? 1Kor 2:11 Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek szelleme, amely ő benne van? Azonképpen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Szelleme. Mi pedig nem e világnak szellemét vettük, hanem az Istenből való Szellemet; hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nekünk.

Tehát Isten elrejtett bölcsességét, amit Önmagában rejtett el, csak a Szt. Sz. tudja vizsgálni, más nem ismerheti.

Tehát a kérdés: „Hogy értelmezzük, hogy a Szellem mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is?” Egyrészt azt jelenti, hogy Isten elrejtett, mélységes titkait csak a Szt. Sz. tudja vizsgálni, és Isten azért adta nekünk a Szt. Sz.-et, hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nekünk. Másrészt a bennünk lakozó Szt. Sz. által nekünk is mindent meg kell vizsgálnunk. 1Thess 5,21: Mindent megpróbáljatok (megvizsgáljatok); ami jó, azt megtartsátok!

1Ján 4,1b: próbáljátok (vizsgáljátok) meg a lelkeket (szellemeket), ha Istentől vannak-e; mert sok hamis próféta jött ki a világba.

2.) kérdés

Kiméne azért Jézus a töviskoronát és a bíbor köntöst viselve. És monda nékik [Pilátus] : Ímhol az ember. (János 19:5).

Miért mondta ezt Pilátus, és mi ennek a szellemi üzenete számunkra?

Válasz

A kérdés kétrészes: Miért mondta ezt Pilátus, és mi a szellemi üzenete számunkra?

1. Miért mondta ezt Pilátus? Mivel nem találok erre vonatkozóan kijelentést az Igében, csak sejtéseink lehetnek. Pilátus hamar átlátta, hogy Jézus nem követett el semmi bűnt. Nem volt alapja az Ő elítélésének. De mivel a zsidók ragaszkodtak hozzá, hogy feszítse meg, ezért megostoroztatta. Mivel a katonák hallották, hogy Ő a zsidók királya, azzal csúfolták, hogy bíbor köntöst adtak rá, és töviskoronát tettek a fejére. Így mutatta be Pilátus a népnek: Íme az ember! „Nézzétek az embert!”

Úgy sejtem, hogy ezzel az volt a szándéka, hogy a nép egyrészt megelégszik azzal, hogy megostoroztatta, másrészt bizonyos szánalom ébred bennük, amikor látják Őt véresen, meggyötörve és kicsúfolva, és elállnak attól, hogy keresztre feszítsék. De nem ez történt!

2. Mi ennek a szellemi üzenete a számunkra? Mélységes és sokrétű az üzenete, amiből egy keveset megemlítek:

* Üzenet ez arról a sötétségről és vakságról, ahová a bűn miatt került az ember. Üzenet arról a mélységes gyűlöletről Isten és az Ő Fia, J. Kr. iránt, amivel Őt kicsúfolták és megölték, úgy, hogy kezükben volt a Szentírás, a próféciák. Tehát a megcsúfolt J. Kr.-ban Isten tükröt tartott elénk: Íme, az ember! Íme, a bűn miatt milyen sötét és vak lett az ember!  

* Üzenet az ember bukásának a mélységeiről. Isten az embert uralkodásra teremtette. Zsolt 8:6-7. Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt! Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél. S hová jutott? A bűnös ember elvesztette méltóságát és dicsőségét, és ezt akarta tenni Isten Fiával is, az igazi Emberrel, amikor gúnyból adtak rá bíborpalástot, és töviskoronát.

A tövis az átok jelképe. 1Móz 3:17-18 Átkozott legyen a föld te miattad, ...Töviset és bogáncskórót teremjen teneked. Az igazi ember, J. Kr. vállalta, hogy átokká legyen értünk! Vagyis utánunk jött bukásunknak rettentő mélységébe, hogy megmentsen, és felemeljen a dicsőségbe.

* J. Kr. az igazi ember! „Nézzétek az embert!” S mit látunk? Ő valóban az Isten képe! Nézzétek, milyen engedelmes volt halálig, mégpedig a keresztfának haláláig! Az ember azt jelenti: felfelé tekintő lény. J. Kr. felfelé, az Atyára nézett, nem a kínra, csúfolódásra, nem az emberi gonoszságra!

* Íme, nézzétek! Nézzünk Kr.-ra! Zsid 12:1-3 kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért. Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére, Jézusra, aki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, (= a gyalázattal nem törődve) keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült. Gondoljátok meg azért, hogy ő ily ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy el ne csüggedjetek lelkeitekben elalélván.

3.) kérdés

Ha valami módon eljuthatnék a halottak feltámadására? (Fil 3:11).

Pontosan milyen feltámadásra gondol Pál?

Válasz

A Fil 3,11-ben a halottak feltámadására olyan szó szerepel (exanasztaszisz,), ami csak egyedül itt fordul elő az Újszövetségben. Az anasztaszisz feltámadást jelent. Előtte az ex jelentése: ki-, kifelé. Tehát ennek a szónak a jelentése: „ki-feltámadás”. Más szóval: kiemelt feltámadás.

Ezt azért mondtam el, mert világos, hogy Pál apostol nem kételkedett a feltámadásban. Jól tudta, hogy mindenki feltámad. Abban sem kételkedett, hogy az Kr.-ban megigazultaknak más lesz a feltámadása, mint a bűnösöknek. Az igazak az első feltámadáskor támadnak fel. A többiek az utolsó feltámadáskor. Az elragadtatás felől sem volt kétsége Pál apostolnak. Akkor mire gondolhatott?

Az előző verssel együtt is elolvasom. Fil 3:10-11 Hogy megismerjem Őt, és az Ő feltámadásának erejét, és az Ő szenvedéseiben való részesülésemet, hasonlóvá lévén az Ő halálához; Ha valami módon eljuthatnék a halottak feltámadására.

Arra gondolok, hogy mindent vállalt, minden szenvedést, megvetést és a halált is J. Kr.-hoz hasonlóan, és ezért olyan feltámadásra gondolhatott, ami J. Kr. feltámadásához hasonló. Olyanra, amiről más helyen így ír: Róm 8:17-18 Ha pedig gyermekek, örökösök is; örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak; ha ugyan vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt is dicsőüljünk meg. Mert azt tartom, hogy amiket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nekünk megjelentetik.

Úgy gondolom, ilyen feltámadásra gondolt Pál, hogy Kr.-ért mindent kárba veszni hagy, Őérette minden szenvedést vállal, hogy a feltámadáskor Vele együtt dicsőüljön meg. Úgy gondolom, ez a ki-feltámadás, a kivételes, kiemelt feltámadás.

4.) kérdés

Jósua pedig szennyes ruhába volt öltöztetve, és állt az angyal előtt. Megszólalt az angyal, és azt mondta az előtte állóknak: vegyétek le róla a szennyes ruhákat! Majd azt mondta neki: Lásd! Levettem rólad álnokságodat és ünnepi ruhába öltöztetlek téged! (Zak. 3:3-4).

Ahogy bementek a sírboltba, egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak ülni jobb felől és megrémültek. (Mk. 16:5)

Mit jelképez a Bibliában a ruha, /szennyes, tiszta, fényes, vérbe mártott/ és a ruhanélküliség /meztelenség/?

Válasz

Vegyük sorba a kérdéseket!

1. Mit jelképez a szennyes ruha? Az ember bűneit. Ez látszik a Zak 3-ból idézett Igében is: „vegyétek le róla a szennyes ruhákat! Majd azt mondta neki: Lásd! Levettem rólad álnokságodat”.

2. Tiszta, főleg fehér ruha. Ez a bűn nélküliséget jelenti, a tisztaságot, a szentséget. Ezért olvastuk a Mk 16:5-ben az angyalokról azt, hogy fehér ruhába öltözöttek voltak. Jel 7:13-14 Akkor felele egy a Vének közül, és monda nekem: Ezek, akik a fehér ruhákba vannak öltözve, kik és honnét jöttek? És mondék neki: Uram, te tudod. És monda nekem: Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében.

Jel 19:7-8 Örüljünk és örvendezzünk, és adjunk dicsőséget neki, mert eljött a Bárány menyegzője, és az ő felesége elkészítette magát, És adatott annak, hogy felöltözzék tiszta és ragyogó fehér gyolcsba; mert a fehér gyolcs a szenteknek igazságos cselekedetei.

3. Fényes vagy ragyogó ruha. A tisztaságon felül a mennyei dicsőséget, ragyogást jelképezi. Pl. az Úr Jézus a megdicsőülés hegyén. Máté 17:2 És elváltozék előttük, és az ő orcája ragyog vala, mint a nap, ruhája pedig fehér lőn, mint a fényesség. Az előző példában a Bárány feleségének is azért volt ragyogó fehér gyolcs a ruhája, mert már a mennyei dicsőségbe jutott.

4. Vérbe mártott ruha. Harcban való részvétel jelképe. Pl. a nagy nyomorúság végén visszatérő Úr J. Kr. Jel 19:13 szerint vérrel hintett (szó szerint vérbe mártott) ruhába vala öltöztetve és a neve Isten igéjének neveztetik. Azért, mert harcolni jön. Jel 19:15 És az ő szájából éles kard jő vala ki, hogy azzal verje a pogányokat; és ő fogja azokat legeltetni vasvesszővel; és ő nyomja a mindenható Isten haragja hevének borsajtóját.

5. Ruha nélküliség/meztelenség. A bűneset óta szégyent, gyalázatot, csúfságot, rútságot jelent. Jel 3:18 Azt tanácslom neked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy; és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttassék ki a te mezítelenségednek rútsága.

Összefoglalva: A ruha valamilyen belső tulajdonságot jelképez. De jelzi a viselőjének a hatalmát, kiválóságát, dicsőségét is. De azt is jelzi, hogy az Úr kegyelmesen betakarja a benne hívők meztelenségét, szégyenét.

5.) kérdés

Behajolt és látta, hogy ott vannak a lepedők, de nem ment be. Aztán őt követve megérkezett Simon Péter is, és bement a sírboltba, és látta, hogy a lepedők ott vannak, és a kendő, amely Jézus fején volt, nincs együtt a lepedőkkel, hanem külön összegöngyölítve más helyen van. (Jn 20:5-7).

Milyen ruhában jelent meg az ÚR a feltámadása után?

Válasz

A keresztre feszítéskor Urunkról levettek minden ruhát, és a katonák elosztották maguk között. Mikor onnan levetté, úgy temették el, hogy lepedőkbe csavarták. Ján 19:40 Vevék azért a Jézus testét, és begöngyölgeték azt lepedőkbe illatos szerekkel együtt, amint a zsidóknál szokás temetni. Úgy gondolom, azért merült fel ez a kérdés, mert a feltámadás után a lepedők ott voltak a sírban. Akkor milyen ruhája volt?

Nem tudom, mert nem ismerek olyan Igét, ami erről tudósítana. De abban biztos vagyok, hogy volt ruha rajta. Ő, Aki azt tanította, Máté 6:28-29 Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak; De mondom nektek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy. Biztos vagyok benne, hogy az Atya gondoskodott ruháról. Amikor a kísértéskor a pusztában, ahol nem volt kenyér, és megéhezett, azt olvassuk: Máté 4:11b És íme angyalok jövének hozzá és szolgálnak vala neki. A feltámadásakor is ott voltak az angyalok, és úgy gondolom, rajtuk keresztül az Atya ruháról is gondoskodott.

Annyi bizonyos, hogy olyan ruha volt rajta, ami abban az időben megszokott viselet volt a férfiakon. Ezt abból gondolom, hogy amikor feltámadása után Mária meglátta, kertésznek vélte. Ján 20:14-15 És mikor ezeket mondotta, hátra fordula, és látá Jézust [ott] állani, és nem tudja vala, hogy Jézus az. Monda neki Jézus: Asszony, mit sírsz? kit keresel? Az pedig azt gondolván, hogy a kertész az, monda neki: Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nekem, hová tetted őt, és én elviszem őt. Mikor az emmausi tanítványokhoz csatlakozott, nem volt feltűnő. Az arcáról felismerhették volna, de azt az Úr visszatartotta. Úgy gondolom, a ruháján nem volt semmi különös. Olyan volt, mint más férfi ruhája. Akkor nem abban a fényes ruhában jelent meg, amilyen a megdicsőülés hegyén volt rajta.